uriel összes bejegyzése

KARMA

Adjuk meg a karmikus adósságainkat!

Szerző: Ancsy

A múlt tartozása negatívan hat a jelenre.

A karmikus adósság nem egy egyedi probléma, hiszen szinte minden ember életében akadnak kisebb-nagyobb terhek, amik a vállukat nyomják. Ez alól csak azok kivételek, akiknek a lelke még új, és nem követtek el semmit, ami miatt karmikus adósságuk lehetne.

Azt, hogy van mit lerónunk a Sors felé, abból tudhatjuk, hogy akadályok, balszerencse nehezíti az életünket, hiszen a múltbéli tartózásunk negatív hatást gyakorol a jelenünkre, ami a jövőnket is elbizonytalaníthatja.

A karmikus adósságokat tehát saját magunk érdekében kell lerónunk. Szerencsére, ebben az angyalok is a segítségünkre siethetnek, ha teljesítjük az alábbi négy lépést.

Tudjuk meg, hogy mi az adósságunk: Természetesen valamit csak úgy egyenlíthetünk ki, ha tisztában vagyunk azzal, hogy pontosan miről is van szó, ezért az első feladunk az, hogy kiderítsük, hogy milyen karmikus adósságaink vannak.

Esetleg elkértünk valamit, amit aztán nem adtunk vissza? Talán nem viszonoztunk egy szívességet, összetörtük valaki szívét? Vagy valami másról van szó? Ezt Urieltől tudhatjuk meg, hiszen neki joga van belenézni az Akasha Krónikákba, amely tartalmazza az életünk minden mozzanatát, így a múltunkat is.

A gyakorlat:

Készítsük fel magunkat az előző életbeli utazásra, amihez a meditáció lesz a segítségünkre. Használjunk relaxáló hatású füstölőket, helyezkedjünk el, hunyjuk le a szemünket. A testünket a lábunktól kezdve a fejünk tetejéig lazítsuk el. Amíg ezt csináljuk, addig az energia feláramlik a harmadik szemünkhöz.

Lassan megszűnnek a gondolataink, érzéseink. Amíg ezt csináljuk, addig szólítsuk meg Uriel arkangyalt: „Uriel, ki az Akasha Krónika őre, minden titkok tudója és előző életek ismerője, vezess engem vissza azon életeimbe, ahol vétettem és most karmikusan szenvedek tőle.”

Ha jól csináltuk, akkor most visszautazunk azokba az életekbe, ahol rosszat tettünk. Lehet, hogy Uriel mindent megmutat, de az sem kizárt, hogy csak egy adósságról kapunk információt, ezért érdemes többször elvégezni a gyakorlatot. Fontos, hogy nagyon figyeljünk a részletekre, arra, hogy mit követünk el, majd ezeket részletesen írjuk le!Karma03Kiegyenlítés: Ha megtudtuk, hogy mivel tartózunk, akkor haladéktalanul fizessük vissza! Általában olyan jól működik a világ, hogy ebben az életünkben is kapcsolatban vagyunk azokkal, akikkel előző életünkben voltunk, tehát viszonylag könnyedén letudhatjuk a karmikus adósságunkat.

Ha egy ismerős volt az, akit az előző feladat során láttunk, akkor annyi a dolgunk, hogy megtaláljuk annak a módját, hogy helyrehozzuk a régen elkövetett tetteinket, vagy legalább kiegyenlítsük azt. Amennyiben úgy látjuk, hogy nincs erre mód, akkor a lélekhez kell intéznünk egy bocsánatkérést, de az is jó ötlet, ha mostantól megpróbálunk jól bánni az illetővel.

Ha nem láttunk ismerős személyt a meditáció alatt, akkor lehet, hogy még várnunk kell arra, hogy az illető megjelenjen az életünkben. Amennyiben nem egy, hanem több ismeretlen ember ellen vétettünk, akkor kénytelenek leszünk egységesen javítani a karmánkon. Ennek a módját a negyedik feladatnál találjuk.karmaOldjuk fel a rossz karmát: A karmikus adósságainktól függetlenül jól tesszük, ha elvégezzük ezt a könny rituálét azért, hogy javítsunk a rossz karmánkon. Vegyünk nyolc fehér gyertyát, amelyeket gyújtsunk meg. Füstöljünk szantált és mirhát!

Az oltárunkra helyezzünk el néhány fehér szirmú virágot (a jázmin a legjobb), majd szerezzünk egy kis tál vizet és szentelt olajat. Ha felkészültünk, akkor vegyünk fel fehér ruhát. Gyújtsuk meg a gyertyákat és a füstülőt.

Forduljunk először kelet felé, és mondjuk el, hogy: „Köszöntelek Raphael, gyógyítás arkangyala, légy üdvözölve otthonomban!”
Déli irányba: „Köszöntelek Michael, védelem és erő arkangyala, légy üdvözölve otthonomban!”
Nyugati irányba: „Köszöntelek Uriel, a fény és a titkos tudás, légy üdvözölve otthonomban!”
Északi irányba: „Köszöntelek Gabriel, álmok és jóslatok arkangyala, légy üdvözölve otthonomban!”

Térdepeljünk le az oltár elé, majd relaxáljunk! Képzeljük magunk elé a célunkat, ami az, hogy meg akarunk szabadulni a rossz karmától. Lássuk, hogy lehullik rólunk a teher, majd vizualizáljuk, hogy milyen pozitív, boldog, energikus lesz a holnapi napunk.

Ezt követően húzzuk végig a gyertya lángja felett a tenyerünket, de vigyázzunk, hogy ne égessük meg magunkat, majd mondjuk el, hogy: „A tűz ereje megtisztít.”
Mossuk meg a kezünket a vízben, és mondjuk, hogy: „A víz ereje elmossa.”
Tartsuk a füstbe egy kicsit a kezünket, és mondjuk, hogy: „A levegő ereje feltölt.”
Fogjuk a kezünkbe a fehér virágot, majd végül mondjuk, hogy: „A föld ereje leföldel és átalakít.”

Szívjuk be mélyen a virág illatát, és folytassuk:

„A négy arkangyal, Rafael, Michael, Uriel és Gabriel segítségével átruházom eme a virágra karmikus adósságaimat, így szabadulva meg a rossz energiák tárházától. Kérlek virág, vedd magadhoz terheimet, és én nem feledkezem meg tettedről, csupa jót teszek majd érted az új kezdettől.”

A virágot tartsuk még egy kicsit a kezünkben, és érezzük, hogy a terheink átszállnak rá. Amikor úgy érezzük, hogy minden rossztól megszabadultunk, és megtisztultunk, akkor megint forduljunk a négy égtáj felé, és egyesével búcsúzzunk el az angyaloktól, akiknek ne felejtsük el megköszönni a segítségüket.

Éjszakára hagyjuk az oltáron a virágot, majd másnap temessük el, és mostantól kezdve tiszteljük meg azzal a virág áldozatát, hogy csak jót cselekszünk.Karma_by_GraffitiWatcherTegyünk minél több jót: Amennyiben nem szeretnénk azt, hogy a karmikus adósságok lezárása után újabbakat teremtsünk, akkor szükség lesz némi tudatosságra. Fontos, hogy mindig gondolkodjunk, még mielőtt cselekednénk, és arra is figyeljünk, hogy kinek és mit mondunk, mit ígérünk.

Természetesen ne rettegjünk attól, hogy mikor teremtünk karmikus adósságot, mert meg fogjuk érezni, hogy mikor kell valaminek eleget tennünk, és mikor nem kell. Bízzunk az angyalokban, hiszen ők is azt akarják, hogy jól cselekedjünk, ezért szívesen súgnak, jelet küldenek.

A jó karma érdekében érdemes minél több jót tenni, ám senki sem várja el, hogy minden energiánkat, pénzünket, időnket erre fordítsuk. Fontos, hogy a magunkra vállalat terhek mennyisége csak annyi legyen, amennyit tényleg elbírunk.

Nem kell mindennap, a fárasztó munka után, még bevásárolnunk a szomszéd öreg néninek, de, ha úgyis boltba megyünk, és belefér az időnkbe, akkor egyszer-kétszer megtehetünk érte ennyit.

Még mielőtt belevetnénk magunkat a jó cselekedetek tengerébe, gondoljuk át, hogy milyen képességeink, lehetőségeink vannak, hol és kinek segíthetünk, majd ezek alapján cselekedjünk!

(Forrás: noiportal.hu)

 

Anyák napi vers

ANYÁK NAPJÁRA! 🙂

Forrás: http://lenvirag.blogger.hu/

A titok:

Mindenki: Engem nem a gólya hozott, de nem ám! Nagymamám szerint mindenkinek van egy csillaga, ami lehoz a földre vendégeskedni, és amikor kitelt az ideje, újra eljön és visszaviszi. Mások azt mondják: amikor a gólyák a ház fölött repülnek, lepottyantják a babát.

Egy nyári éjszakán kezdődött minden, amikor szüleim fejében megfogant a gondolat: szeretnének egy kisbabát. Icipici gondolat voltam, de voltam. A gondolatot tett követte, s kaptam tőlük egy nagyon kicsi, gyenge testet.

Olyan kicsi és gyenge voltam, hogy a legkisebb ingecske is kicsi lett volna rám. A világ legkisebb bölcsőjében is elvesztem volna, és mivel az ember gyerekének sehol nincs olyan jó helye, mint az édesanyja pocakjában, így hát átmenetileg én is pocaklakó lettem.

Az anyukámmal voltam éjjel-nappal, magával vitt mindenhová. Fejem fölött dobogott a szíve, erre a zenére ébredtem és aludtam el. Lassan megismertem szüleim hangját. Volt egy mély, de nagyon simogató hang: az apukám. A csacsogó és vidám pedig az anyukám.

Gyakran megsimogattak és ez nekem nagyon jól esett. Szépen növögettem, egyre szűkebbnek bizonyult a lakhelyem. Sokat mocorogtam, ilyenkor az anyukám megcsiklandozta a lábacskámat. Remekül elszórakoztunk.

Fémes koccanások, csörgések, sürgés-forgás. Az anyukám szíve egyre hevesebben vert a fejem felett. Mi történt? Tudni akarom!

Megérkeztem. Itt vagyok ebben az új világban. Remek dolog az élet. Vannak játékaim, ágyam, puha takaróm. Esténként az apukámmal nagyokat fürdünk. Mindenki nagyon szeret engem

Elkezdtem nőni, és ezt egészen addig abba sem hagyom, míg olyan nagy nem leszek, mint a papám.   Örülök, hogy ide születtem. Örülök, hogy Ők a szüleim, nagyon szeretjük egymást. Most már úgy hívnak minket, hogy CSALÁD.

Mindenki: Az idő gyorsan szalad. Már elmúltam … éves. Láttam esőt, havat, erdőt, folyót, tavat, de még nem tudom, miért kék az ég? Miért illatosak a nagymama virágai, miért szalad minden, ha a vonaton ülünk?

Mindent tudni akarok! Olvasni a papírról, a helyét a kockáimnak, biciklizni, és fölmászni a mászóka legfelső fokára. Imádok kirándulni, gyalogolni a mezőn, ahol a fű olyan magas, mint én és olyan színesek a virágok, mint a szivárvány. Repülnék a madarakkal is, s ha a felhők fölött találkoznék a gólyákkal, megsúgnám nekik a titkot: nem mondom el senkinek, de én már tudom, hogy nem Te hoztál, én SZÜLETTEM!

Ide bújj,
ide bújj hozzám!
Zöld barlangra találtam
bodzabokor alján.

Összehajolunk,
s hajlik a sás,
nevedet mondom,
szél dudorász.
megsimogatlak,
ringat a tó,
játszani hívlak,
szól a rigó.

 

 

Merluccius

Anyám kertje

Anyám kertje keszekusza,
Termi gaz és nadragulya,
Lukas fazék – virágcserép,
Tyúkóltetőn tucat veréb.

Macska ellik a fiókba,
Cseréptetőn csízfióka,
Mici cica patkányvadász,
Fa odvában mérges darázs.

Háza előtt fenyő suhog,
Padlásában bagoly huhog,
Gaz lepi a virágágyást,
Vakond bá` a legjobb bányász.

Őszibarack ága alatt
Kis gyöngyvirág szárba fakadt,
Szép harangja illatozott,
Édesanyám nem habozott;

Kézbe ollót, zsineget vesz,
Kis vázába vizet ereszt.
Megkötötte csokrocskáját,
Megcsókoltam arcocskáját.

Nem tett ő mást, csak mit szokott,
Nekem adta, amit tudott,
Kertecskéje egy szem díszét:
– Szeretettel teli szívét!