– A várandós nőt nem arra ösztönzik, hogy befelé figyeljen, élvezze az anyaságot, figyeljen a folyamatokra és változásokra a testében, kezdjen kapcsolatot teremteni gyermekével. Ehelyett állandó félelmet ébresztenek benne.

 

Fontos lenne, hogy a nő lelke megérjen a szülésig, és ehhez szükséges a befelé fordulás. Mivel az egész társadalom stresszes és negatív érzelmekkel van telítődve, ezeket a negatív ingereket viszik át a várandós nőkre is és mérgezik őket. Ezek a negatív külső beavatkozások nem engedik, hogy az édesanya rátudjon hangolódni gyermekére, hiányzik az anya-gyermek belső kapcsolatának kialakítása. A nő már úgy vág neki a vajúdásnak, hogy nem nyugodt, hanem tele van félelemmel és szorongással.

 

A régi időkben az asszonyok tanácsokkal látták el a várandós nőt. Bíztatták, hogy ne aggódjon és ne gondolkozzon a szülés felől. Igyekeztek pozitív környezetben tartani őt a várandóság alatt, hogy olyan emberek társaságát keresse, akik jó kedvre derítik és szeretik őt.

 

Az ima ereje

 

Őseink előszeretettel fohászkodtak a Boldogasszonyhoz és Szűz Máriához. Tőlük kértek védelmet a születéstől halálig. A nők régen nagyon sokat imádkoztak, és nem csak, aki gyermeket várt kérte a Szűzanya és a Jóisten segítségét, hanem az édesanyák, anyósok, nagymamák is imádkoztak lányaikért, unokáikért.

 

Már a gyermek születését is különböző védő és óvó rítusok övezték. Amikor a gyermek a világra jött azonnal köszönetet mondtak Istennek ezért a csodás ajándékért.

Az újszülött babát karjában tartó asszony a következőket mondta: „Idetartom és megmutatom a fénynek ezt az egészséges fiúgyermeket/lánygyermeket. Köszönjük meg a Teremtőnknek, hogy még egy taggal gyarapította a családot s a nemzetet, s adja Isten, hogy ez a gyermek a nemzete s a családja gyarapodására éljen!”

 

Bernád Ilona (1963) Erdélyből származik, jelenleg Budapesten él. Ötven országban kutatta a magyar közösségeket, rokonnépeket, a világ hagyományos orvoslásait. Több könyve is megjelent: Egészségünkért I-II.; Élő népi gyógyászatunk; Isteni folyamat – Gyermekáldás, bábaság a magyar néphagyományban; „Szerettem őkőt úgy, ahogy kellett” – A csecsemő és gyermek ápolása, gyógyítása néphagyományunkban; Lélekföld – Tibet, Belső-Mongólia; Útjaim a gyógyítás körül (útleírások, tanulmányok).

 

Forrás: ma7.sk