1 doboz csemege kukorica, 1 doboz bébi répa, 1 üveg (vagy doboz) zöldborsó,20-30 dkg trappista sajt, 10 db kisebb ecetes uborka, 1/2 kg valamilyen főtt hús (csirke, marha), 1 kis pohár tejföl, só, bors, majonéz, mustár ízlés szerint.
Elkészítés:
Egy nagy tálba a sajtot, az uborkát és a húst felkockázom majd összekeverem a többi hozzávalóval. Hűtőbe teszem letakarva és 1 óra múlva már fogyasztható.
Egyebek:
Önmagában is finom ez a saláta, de ehetjük pirítóssal, sült húsokkal, rántott gombával, sült hallal vagy friss vegyes salátával.
Mi metélőhagymával díszítettük, mert télen ez van a konyhában egy kis cserépben. Friss csírák is jól jönnek ilyenkor januárban. Zsírban és tepsiben sült oldalassal tálaltuk. Céklát is ettünk hozzá. 🙂
Fehér édes bor passzol hozzá. Jó étvágyat kívánunk!
Egyrészt Édesapám iránt érzett szeretetből és tiszteletből döntöttem a téma megosztása mellett, másrészt a „rosszban a jót”, a tanulságot, a szépséget szeretném megosztani veletek, ezzel kapcsolatban.
1. rész:
Minden embernek más és más véleménye, filozófiája, hite van a halállal kapcsolatban. Egy közös azonban mindegyikben van: a halál kapuján mindenkinek át kell mennie. Legtöbbször mégis kerüljük ezt a témát, sőt félünk is tőle.
Pedig az élet örök körforgásában nem lehet ez másként, csak a születés és a halál állandó váltakozásával.
Jusson eszünkbe, hogy Őseink még ünnepelték a halált régi ősmagyar szertartás szerint. Ismerték, értették és uralták a halál misztériumát, nem féltek tőle.
A halál halálbiztos! Ezért jobb, ha nem félünk tőle, hanem felkészülünk rá, még életünkben. Ez olyan, mint amikor kirándulni vagy nyaralni megyünk valahová. Akkor is utánajárunk annak, hogy hová megyünk, mik a szokások.
Természetesen ezzel nem bíztatok senkit a halál siettetésére, hiszen az Életjátékban részt venni itt a földön egy csodálatos ajándék, amely kiváló alkalmat biztosít a tanulásra és az élmények begyűjtésére.
Édesapám 63-dik életévében távozott ebből a jelenlegi földi megnyilvánulásából. Halála hirtelen, gyorsan következett be. Szerencsére nem hosszú betegeskedés után és nem idegen helyen.
2015. január 16-án gyönyörű, méltó búcsú keretében köszöntünk el Tőle, amelyről a következő részben még írok Nektek.
A Temetés nem hagyományos, megszokott módon, hanem „újszerűen”, zajlott le, amit mindenkinek ajánlani tudok, ha eljön az idő és intézkedni kell.
Addig kívánok Nektek egy csodálatos, szeretetteli Életet!
Folytatom a megemlékezést Apukámról és a tapasztalatok megosztását. Ez az utolsó, befejező rész és Párommal közösen írtuk. Az elejét én, a végét a Párom.
Egy haláleset mindig megrázó, főleg ha közeli családtagról van szó. Én is hullattam krokodilkönnyeket, de szívemben béke van és szeretet. Hála Istennek, nem fájdalom, pedig nagyon szerettem és szeretem az Édesapámat. Úgy érzem, hogy mindig törekedtem arra, hogy még életében kimutassam az iránta érzett szeretetemet. Persze mindig lehetne jobban, szebben, okosabban, szeretet-teljesebben….
Spirituális utamat járva viszont megtanultam tiszta szívemből megbocsátani magamnak mindent és másoknak is mindent! (Persze ez nem volt könnyű!)
Azt is tudom, hiszem és elfogadom, hogy Létezésünk ÖRÖK, így Apuval még találkozom majd és TUDOM, hogy jó helyen van most:)
A Hagyományos Temetésen kívül milyen létezik még, ami közel áll hozzánk?
Temetési szertartás és búcsú:
Amikor ennek intézésére került a sor januárban, akkor Édesanyámnak és nekem is valahogy természetes volt, hogy nem hagyományos temetés keretein belül búcsúzunk Aputól. Távol állt tőlünk a temető, a sírkő, a koporsó, a sírhely, a “porból lettünk és porrá leszünk” gondolkodásmód és ez az egész ceremónia!
1. Én Ősi magyar SZERtartás keretein belül képzeltem el Apukám búcsúztatását.
A LÉLEK visszavezetése a FÉNYBE (Árkádia Fényeinek Spirituális Egyháza)
2. Anyukám pedig „véletlen” megtalálta az interneten a Lélekhajó céget, ahol HAJÓS temetést is lehet választani.
Végül ez mellett döntöttünk, hisz Apukámhoz is ez állt a legközelebb. Ráadásul a víz és az úszás szerelmesétől hol lehetne méltóbban elbúcsúzni, mint a természet szabad hullámain.
Az életben, két dolog biztos: a születés és a halál.
Ma a halál tényével kellett találkoznom, akkor, amikor Attila hamvait a hajó kapitánya leeresztette a Dunába.Bizony a Dunába. Nem temetőben, fák között, hidegben vagy kánikulában stb.
Már elég sok ideje, mindig motoszkált a fejemben az a gondolat, miért temetkezünk így? Vagy kinek jó így? (sok mindenkinek jó, csak éppenséggel a pénztárcánknak nem).
Nos, a dolog így nézett ki: van profi cég aki vállal hajós temetést, többféle hajóval, indulás a Jászai Mari Tértől 10-es kikötő, lehet papot is hívni, elhajózás a Marina partig, ott van egy része a Dunának ahol engedélyezett a környezetbarát urna elhelyezése, de előtte megkondul a lélekharang és trombitán az Il Silenzio. Nagyon megható az egész.
Visszafelé, az elhunyt kedves dalai szóltak, amiket Ő nagyon szeretett (ebben az esetben Bee Gees).
Annyira más így búcsút venni, talán sokkal jobban megnyugszik a gyászoló, talán az elhunyt léleknek is könnyebb a Fénybe menni. Úgy érzem, a Duna hullámai segítenek elcsendesíteni a folyton zakatoló agyat, és arra a pár percre, ha nem is teljesen, de megérkezünk a jelenbe.
Én nem mondom azt, hogy csak így kéne tenni mindenkinek, hiszen mindenkinek a saját kezében van a döntés, hogy milyen temetési szertartást rendez.
Iránytűje lehet a mesés angyaloknak. Hogy merre is van, azt senki sem tudja, De biztos, hogy van, hisz mesélnek róla. Mesélik még azt is, ha távozik egy élet, Születik egy angyal, s benne újra él a lélek. Mert angyalok leszünk, csak még nem tudunk róla, De így van, én tudom, hisz valahol meg van írva. Újra élünk ott fenn, kikkel régen találkoztunk, Anyákkal, apákkal, s kikkel együtt randevúztunk. Együtt leszünk ismét, s még jönnek utánunk, Kiket egyedül hagytunk a Földön, de innen fentről látunk. Látjuk azt, mikor a temetőbe mennek, S sírunkra egy-egy virágot letesznek. Könnybe lábad szemünk, ha könnyeiket látjuk, De innen fentről vigyázunk majd rájuk. / Ismeretlen szerző/
Nézz fel éjjel a csillagokra. Látod rád nevetnek ragyogva. Apró fények, régi álmok. Boldog Születésnapot Kívánok!
Szülinapod alkalmából nem kívánok egyebet, csendes lépteid kísérje szeretet. Szívedben béke, lelkedben nyugalom, légy boldog a következő 365 napon. Isten éltessen!
Felnéztem az égre, láttam sok-sok csillagot, A sok csillag mind egyet ragyogott: Boldog szülinapot!
Szebegyinszky Réka: Kisfiam:
Szeptemberi (januári) derűs hajnalon ölelt át először két karom. Nyugodt kis arcodon mosoly ült. Jöttödnek még a Nap is örült! Hitetlenül Rád pillantottam. Az enyém vagy, már régen tudtam! Mégis még idegen érzés volt, mikor szuszogásod lágyan szólt. Tünemény voltál, egy kis angyal. Csilingelő, vékonyka hanggal. Azóta a mindenem lettél. Minden bánatot feledtettél! Nem hittem, hogy ilyen érzés van: Úgy szeretlek, édes kisfiam!
*A Név rubrikába írd be a születési dátumodat is a neved után.
*Ha hónap elején születtél (3-8 között), akkor írd be a születési ÓRA-PERCET is+ születési helyet, vagy azt, hogy “délután”, vagy “este”, vagy “13-15” között)
A weboldalon cookie-kat használunk, amik segítenek minket a lehető legjobb szolgáltatások nyújtásában. Weboldalunk további használatával jóváhagyja, hogy cookie-kat használjunk.Ok
***
